Jó napot! 🙂
Már egy ideje tágítom a fülem, viszonylag lassan. A 12-es fülemben már egy hónapja benne volt az ékszer, amikor szilikonnal kitágítottam 14-esre. Nem fájt, olyan volt, mintha nem csináltam volna vele semmit, ezért telhetetlen voltam, és 2 napra rá 16-ost tettem bele, a keményebb szilikon fajtát. Az elején nem rúgta ki magát, utána kicsit rásegítettem, és nagyon fájt, de ez nem lepett meg különösebben, mert rosszul tágul a fülem. Nem sokkal később vettem észre, hogy a fülem külső része elvékonyodott egy kicsit. Sosem volt vastag fülcimpám, de ezt nem tartom indokoltnak. Ki akartam venni, és 14-est , vagy ha a szükség úgy kívánná, 12-est beletenni, hogy a cimpa megvastagodjon kicsit, de nem tudtam, véres és gennyes. A kérdésem az lenne, hogyha sikerülne kivennem, és a fent említett méretek valamelyikét tenném be, lenne esély arra, hogy megvastagodjon, és miután legyógyult, óvatosabb tágítás mellett már ne vékonyodjon el megint? 18-ast szeretnék a végére.
Köszönöm válaszát !inyourvein
Kedves inyourvein!
Ha kiveszi a tágítót, s kisebbet rak be, elméletileg van rá esély, hogy a türelmetlen tágítás okozta elvékonyodás „visszafordul”, „visszacsinálódik”.
Azt azonban meg nem tudnám mondani, hogy „keletkezik-e annyi matéria” a fülében, hogy — akár óvatosabb tágítás során — 18-asig feltágítva megfelelő vastagságú maradjona cimpa.
A fülcimpa, ha úgy tetszik, nem „múlhatatlanul fontos” része a testünknek. Nem lehet tehát abban bízni, hogy minden körülmények között „anyagot épít bele a szervezet, ha észleli, hogy feszítjük, húzzuk, tágítjuk, vékonyítjuk. Elképzelhető, hogy egy idő után inkább a teljese lvékonyodás és szakadás mellett „dönt”. Ez nagyon egyéni kérdés; igazán nem lehet előre megjósolni.
Ezért is kell a tágításnál kellő önmérsékltet tanúsítani, és lassan, fokozatosan tágítani: hogy időben észrevegyük, ha a szervezet a „plusz anyag beépítése” helyett az „elvékonyodás hagyása” mellett dönt. Ilyenkor azonnal le kell állni a további tágítással hosszú időre, s visszafojtott lélegzettel várni, hogy mi történik.
Azt gondolom, a legokosabb, amit tehet, hogy egy-két fokozattal visszább veszi a tágítót, s huzamosabb ideig vár…, aztán majd meglátjuk.
Minden jót kívánva köszöntöm:
Dr. BuBo